Elfáradtam már, szívem sem a régi,
minden zörrenését könnyek nyoma vérzi.
Könnyek, melyek sorsomnak azon ékei,
amelyek a szívben fényesednek ki.
Szép ez a sors nékem, akkor is, ha könnyes,
s ha ezen könnyek száma napról-napra több lesz,
mert akinek Isten könnyeket adott,
annak lelke is tőle áldatott.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése