Mily sokszor
pocsékoljuk el az időnket arra,
hogy lelkünk másik felét
véljük felismerni valakiben,
aki nem viszonozza,
majd rájönni tévedésünkre
és kínzó zokogásba törve továbbkullogni...
És mily fájdalmas a felismerés,
hogy azután is
mindenkiben Őt keressük,
és soha meg nem leljük. :(
VÖRÖS LILIOM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése