Lélekrácsaidon túl mit látsz vajon?
Mersz-e egyáltalán túlpillantani azokon,
vagy félsz, hogy a mögöttük izzó fény
- mely úgy parázslik, akár a homokszemek
a pálmás Líbia szomjas sivatagján
- megvakítja az örök sötétséghez szoktatott szemed?
Félsz a szabadság illatától? Akkor maradj mozdulatlan,
és élj rabként ott, ahol színház
cirkuszi játék soha vágyra nem izgat,
és hallgasd életed végéig
vádoló tudatod zsörtölődését,
amely egyre inkább az öregek
zsémbelődő szitkára hasonlít. Megérdemled.
VÖRÖS LILIOM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése