Rendszeres olvasók

2016. február 5., péntek

Walter István: ESKÜVÉS




Walter István: ESKÜVÉS

Fejemet egy kedves gondolat
ringatja tétován;
oly szép volt, ahova betértünk,
a nagytemplom zugán.

A bőbeszédű hallgatásban
hatalmadba estem,
s az esküvést nagy áhítattal
súgtam veled csendben.

Ujjaidon át a szeretet
szívemig is hatott,
s ugyanazon a lélek-körön
szívedig eljutott.

S izzón, mint forró szellemünk,
számmal szádhoz értem;
esküdtünk, hogy mindig így lesz:
Isten úgy segéljen!

Égő ígéret, közös jövő
mit szívembe rejtek,
a fájdalom éle kicsorbul,
ha érzem azt a percet.

Oly szép volt, hogy az Isten is
már könnyezni kezdett,
persze mi balgán azt hittük,
hogy csak esőcseppek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése