Rendszeres olvasók

2016. február 17., szerda

Farkas Ilona: ÁLDOTT KÉPZELET



Áldott képzelet

Áldott vagy képzelet, áldott vagy szerelem,
csodássá teszed a nappalom, éjjelem;
jártamban-keltemben kísérsz, mint az árnyék,
benned van gyönyöröm – örökké imádnék!

Ragyogsz a hajnalban, lemenő napfényben,
zajos nap hosszában, csendhangú estében,
mosolyogsz virágból, madarak dalából,
a reggeli kávém csábos illatából!

Hallom a hangodat, látom a léptedet,
rám nézel, szólsz hozzám, fogod a kezemet,
átölelsz gyengéden – csókjaid végtelen;
maradj még képzelet, ölelj még szerelem!


Filo-csibi


2016. február 18.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése