Harmatcsepp

Tudod...

én már nem félek,

csak tiszavirágként élek.

Nem fáj semmi, nincs talány,

egy szív sajog még néha tán...

s éjre éj jön... nap után.

Vagyok...

tán egy gondolat,

egy csöppnyi kő a part alatt,

mint álomkép létezem...

kezem nem fogja senki sem,

harmatcsepp az életem.

Élek...

mint egy kis levél,

Csak lebegve az életér'

kapaszkodom lét után...

mit elsodor egy szél bután,

s éjre éj jön... nap után.

Piros Pipacs