Virágok szirmai zokognak
hogy el kell hagyni a nyarat
száraz avar lesz a fák alatt
kopasz ágak integetnek
elhull az ősz közelít a tél
szívünk borongós szomorú
itt hagy a szép nyár
de szívünkben tovább él
gyűjti a meleget a télre
újr lobban a szerelem
ugye nem hagysz el sohasem
Várjuk újra a tavaszt
a friss tavaszi szellőt
a ragyogó napsugarat
mi elfújja a télt s a havat
szívünk jege felenged
s újra virágzik a kikelet...
hifimiki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése