Anyám egyszer azt mondta nekem,
nagy ez a világ édes gyermekem,
s te oly kicsinek érzed magad benne,
mint az a szálló homokszemcse,
mit süvöltő szél fúj messzi idegenbe.
Ez a nagyvilág nem kímél meg téged,
könnyekre sarkall, akárcsak az élet,
de te bátorsággal szállj majd vele szembe,
mert a bátorság az, mi szívedben van benne.
Lesznek majd kik, megaláznak téged,
kik nem lesznek mások csak ártó ellenségek,
akiknek nincs meg a bátorságuk ahhoz,
hogy szívükkel vegyék fel a harcot.
Ezért sosem győznek mindazok felett,
akikben végtelen erejű az ember-szeretet,
mert akikben végtelen az ember-szeretet,
azokat nem törhetik meg az érzéketlenek.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése