Rendszeres olvasók

2014. június 16., hétfő

Mindörökre!


Ma a fekete éj eltemette a fényt,
nem várok holnapot, rám szakadt a sötét.


Simogató kezed már nem ad nyugalmat,
de itt zsong halkulón minden kedves szavad.


Tested rám van rajzolva mindörökre,
görcsbe fonva szorít szívem ölelése.


Csendembe kiállt, fáj, sikolt a búcsúhang,
Téged sirat távolban egy templomharang.


Üvölt bennem a miért, sajog a hiány,
álmaim meghaltak életem alkonyán.


Della Maria

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése