Fáj itt benn, nagyon,
de nincs mit tenni, hagyom.
Hagyom, hogy fájjon,
mert biztonsággal tudom,
mindaddig, míg odabenn
fel-fel sír a szív,
csendes dobogásán is
érzelem hasít.
Ha majd a szív felszárítja
minden egyes könnyét,
s nem maradt helyébe
csak üres közömbösség,
akkor én is hinni fogom azt,
az a kínzó, átkos érzés
többé nem fájhat.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése