Farkas Ilona : ANGYAL

Angyal

Gyöngyöz az ég boltján szivárvány derűje,
mámor tündér tava – szerelem nedűje;
bíborszín alkonyég gyönyörű rózsája,
szenvedély angyala – viruló virága!

Ám jő lator felhő – nem kíséri könyör,
zúgva árad bánat – cseppenként a gyönyör;
ködbe vész naparany – fonnyad az alkonyat,
árnyat hány a sötét – fuldoklik pirkadat!

Tintaéjű égen elsápad a vén Hold,
lehűlő vizekbe kóróhamut szél hord;
a sűrű homályban reszketnek csillagok,
menekül szerelem, mint sastól galambok!

Szenvedély angyala nem ismer félelmet:
édes, forró csókkal űzi a felleget;
fájvirág lelkére harmat-fényt terelget,
fenyőtű-levéllel férceli szerelmet!

filo-csibi

2016. január 23.