Farkas Ilona: REGE

Farkas Ilona: Rege

Voltam maszatos, kócos aprócska,

összes mesehőst játszottam sorba’,
játék volt minden, mi volt köröttem,
ó, játszani én nagyon szerettem!

Fiatalságnak kell a játszótér,
hol világlátás, szerelem elfér;
győzni mindenképp – itt, most lételem,
győzni akartam – győzni szerettem!

Győztem én sokszor – legyőztek olykor,
hol jókor léptem – hol pedig rosszkor.
Sok emléknek, mely éjemen virraszt:

 mámorít mennye – fájdalma riaszt!

Életutamról néha álmodok,
ha visszanézek – sok kanyart látok;
takarnak árnyak számtalan szépet,

és jótékonyan fednek rémképet!

Ősz-bágyadt napfény könnyezi szemem,
sárga rózsákat szorít a kezem;

a gondolatom tétován járkál,
emlékek között kutat, botorkál!

Éjcsendben várom lelkem virágát:
 regélje múltam szebbik világát;
a rózsám susog – mécsesem alszik,
túl hangos a csend – rege nem hallik!

Filo-csibi

2016. augusztus 31.