Nap aranyozza…
Lelkem a Nap
aranyozta,
csillagos ég csillogtatta,
enyhe szellő cirógatta,
a szerelem simogatta.
csillagos ég csillogtatta,
enyhe szellő cirógatta,
a szerelem simogatta.
Ám, az
istennek-képzeltek
ítélőszék elé vittek,
lelketlenül belém martak
tűznyilakkal, jégszavakkal!
lelketlenül belém martak
tűznyilakkal, jégszavakkal!
Lelkem merített
magából,
törölte a kínt arcáról,
oly nagy lett így az ereje,
törölte a kínt arcáról,
oly nagy lett így az ereje,
nyilazókat porrá
verne;
Magához hű csak úgy lehet,
Magához hű csak úgy lehet,
ha meg sem hallja
ezeket.
Szebb a megbocsátó lélek,
legyen ilyen, amíg élek!
Szebb a megbocsátó lélek,
legyen ilyen, amíg élek!
Újra a Nap aranyozza,
csillagos ég
csillogtatja,
enyhe szellő
cirógatja,
a szerelem simogatja!
Filo-csibi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése