Farkas Ilona: Nosztalgia
Nem tudom -- akkor
mit súgtál nekem;
orgona-illatot érzett lelkem,
szerelmes szavak
lehettek talán,
mert mámorító volt az
illatár.
Hold tányérjából alig
látszott más,
mint a sarlóvá hajolt
holdfogyás,
de lehet az is, hogy
telihold volt,
eltűnt a világ -- ott
voltam boldog!
A csillagok nem
ragyogtak égen,
mert mind lehoztad
őket énnékem;
tűzszemeivel ég nem
láthatta:
a földön is van menny
birodalma.
Ma is vannak fenn égen
csillagok,
felhőkön csábos Hold is
kiragyog,
orgona-virág most is illatoz,
vágyom, vágyom a mámorillatot!
Filo-csibi
2016. május 14.
A mondanivaló, érzések, vágyak kavalkádja, gyönyörűséges!!!
VálaszTörlésHonnan ez a sok szép gondolat
" orgona-virág most is illatoz,
vágyom, vágyom a mámorillatot!"
Szívvel, szeretettel hagyom itt szívemet: Miki
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés