Rendszeres olvasók

2016. május 1., vasárnap

Farkas ILona: FECSEGŐ TITOK



Farkas Ilona: Fecsegő titok

Soha sem üres a lélek, a szív,
fészkeli öröm, fásultság, vagy kín;
akarat hallgat – árul ábrázat,
fecseg a  titok: ijed káprázat.
Borús a szemed, felhős a szavad,
zilált kedélyed – lesír fájdalmad;
ébredéseden az alkony érzik,
mikor a szíved tövistől vérzik!

Ám, ha válladra száll a kékmadár,
csivit-újjongást hallat héthatár;
hangod tündérek érc-harsonája,
mosolyod lelked íz-aromája;
lépteid nyomán vígvirág nyílik,
szirmát a szellők lábadhoz hintik.
Poklot és mennyet habokba rejted,
titok-lepledet a földre ejted!


Filo-csibi

2016. május 2.

3 megjegyzés:

  1. DRÁGA ILIKE!!!
    Csodálatos ez a vers, a titkok titka nem hagyja nyugodni lelked és szíved, megtalál, rabul ejt, nyugtalan leszel!!!
    Ezt a káprázatot érzem, ne hagyd eluralkodni lelkedben!!!

    Szívvel, szeretettel, szívem hagyom Nálad: Miki

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. DRÁGA ILIKE!!!
      100%-ig osztom véleményed, s megéreztem, hogy most fogsz válaszolni. (Kockán 3 hatost dobtam, kétszer!!!
      A Szerelem nem hagy el, bármit mondunk, bármit teszünk, ott lobog bennünk. SZÍVEMET HAGYOM NÁLAD SZERETETTEL: MIKI

      Törlés