Farkas Ilona: Lüktető
tavasz
Pacsirta-primadonna tavaszt trillázza,
flóra istennő zöld
ablakát kitárja,
életről dalol az
ébredő természet,
rügyfakadását hallani
az erdőnek!
Harsonás illata gyöngyös gyöngyvirágnak,
orgona hangjára
madarak cikáznak;
ifjú fűszálak
szellőre hajladoznak,
az apró rovarok
izegnek-mozognak!
Napisten földre
leheli langymelegét,
azúrkék égbolt ruhája
ünnepre-kész;
a nyájas holdvilágnak
félszeg a bókja;
festőecset ezt csak
mázolja, majmolja!
Teremtőnek hatalmas a
bölcsessége:
legyen az ember is a
természet része;
tavasszal hangolja
húrjait szívének,
mert hidegtől megdermedt,
szeretetéhes!
Szerelmet dobol az
illatos levegő,
lüktető tavasznak íze
oly epedő;
életöröm a bajokat
mélyre ássa,
kíváncsi nap egyre
hosszabban csodálja.
Öltözik a parlag
gyönyörű ruhába,
csörgedezik patak,
csillog a hulláma.
szépítsd a lelkedet,
örüljön élettel!
csordultig teljen be
édes szerelemmel!
Filo-csibi
2016. május 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése