Úgy vacog mindenem,
mint a nyár levele,
nem oka a zord tél
zúzmarája, jege;
veríték gyöngyözi, nedvezi kezemet:
tavasz van, kikelet – szerelmi üzenet!
veríték gyöngyözi, nedvezi kezemet:
tavasz van, kikelet – szerelmi üzenet!
Beteg-e, szenved-e –
hullik lelkem könnye,
vagy a szerelemnek
csordogál a gyöngye;
belém bújt a búnak bűvös boldogsága,
a pokol tűzének édes-szép románca!
Miért fáj boldogság, miért sír szerelem,
belém bújt a búnak bűvös boldogsága,
a pokol tűzének édes-szép románca!
Miért fáj boldogság, miért sír szerelem,
talán a nagy öröm fájdalmas érzelem?
Nem cserél szerepet
Mámor és Fájdalom,
gyönyör gyötrő gyöngyét könnyekbe áztatom!
gyönyör gyötrő gyöngyét könnyekbe áztatom!
Filo-csibi
2016-04-17
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése