Farkas Ilona: A kétely
Pillangó ring az
ezüst levélen,
gyorsan elröppen inni a fényt;
holdvilág mosdik ég tengerében,
pirkadó hajnal űzi az éjt!
gyorsan elröppen inni a fényt;
holdvilág mosdik ég tengerében,
pirkadó hajnal űzi az éjt!
Tengere égnek – levél
ezüstje
sápadó fénnyel senyved, alél;
elhagyta kedves – csókjait küldte;
messze a holnap látnia még!
sápadó fénnyel senyved, alél;
elhagyta kedves – csókjait küldte;
messze a holnap látnia még!
Emészti kétely szerelem
lelkét,
megbotlik benne a hit-remény;
hullámzó pára ködszerű cseppjét
szivárvány színre festi egy fény!
megbotlik benne a hit-remény;
hullámzó pára ködszerű cseppjét
szivárvány színre festi egy fény!
Dacol a lélek és erőt
merít
a szerelmes szív-hevületből;
sorvasztja kételyt – örömöt derít;
kitör a tövis-érzületből!
a szerelmes szív-hevületből;
sorvasztja kételyt – örömöt derít;
kitör a tövis-érzületből!
Filo-csibi
2016. április 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése