Farkas Ilona: Fénysugár
Gyenge még, halovány
– bátor, de óvatos,
tündöklő szép szeme csillog - káprázatos;
a haja smaragdból, aranyból fátyola,
mosolya a lelket gyöngy-fénnyel átfonja.
tündöklő szép szeme csillog - káprázatos;
a haja smaragdból, aranyból fátyola,
mosolya a lelket gyöngy-fénnyel átfonja.
Zsenge, mint alig
nyílt rózsának bimbója,
minek selymes szirmát lágy szél is borzolja;
mégsem fél felhőtől, hangos égzengéstől,
cikázó villámtól, fagyjeges zord téltől.
minek selymes szirmát lágy szél is borzolja;
mégsem fél felhőtől, hangos égzengéstől,
cikázó villámtól, fagyjeges zord téltől.
Könnyet csal
szemekbe, nyitja szív kapuját,
rózsával festi be a világ négy táját;
sötét gond és bánat láttára eltörpül,
reménység madara egekig felrepül.
rózsával festi be a világ négy táját;
sötét gond és bánat láttára eltörpül,
reménység madara egekig felrepül.
Állja az irigylő,
bántó zsivajokat,
tudja, hogy ami szép – nem lehet kárhozat;
gyógyító elixír – mindenre orvosság,
e csodát úgy hívják: ébredő boldogság!
tudja, hogy ami szép – nem lehet kárhozat;
gyógyító elixír – mindenre orvosság,
e csodát úgy hívják: ébredő boldogság!
Filo-csibi
2016.
április 29.
Minden, ami szép és jó léleknek daloló, benne van e gyönyörű versben, a szerelem össze csodája, szépsége ott lobog benne!
VálaszTörlésSzívemet hagyom, szeretettel: Miki
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés