Farkas Ilona: Csak az öröm óráit számolom
Sziszeg a hollószín
gondolat fejemben,
élesre fent tőrrel
szurkál a szívemben,
menekülök, mint az ordas elől bárány,
menekülök, mint az ordas elől bárány,
csak a gyönyör-öröm
emlékeit várnám:
mennyei az illat vadvirágos réten,
lenge lepke lebben keringőre készen;
bájol a szép tavasz –
forrón lüktet a nyár,
az izzó szenvedély
édes varázsa vár!
Hajnal a kelő fény
gyöngyharmatos méze,
nappalnak és éjnek
igéző reménye;
kacagó napsugár – festi a rózsákat
alkonyon hallgatok csalogány-nótákat!
kacagó napsugár – festi a rózsákat
alkonyon hallgatok csalogány-nótákat!
Csak a földi Éden –
mire emlékezzem,
a rossz és keserű könnyeit elűzzem;
a szerelem kéje csordultig merítsen,
amíg szívem dobog – mindig ez hevítsen!
a rossz és keserű könnyeit elűzzem;
a szerelem kéje csordultig merítsen,
amíg szívem dobog – mindig ez hevítsen!
Filo-csibi
2016. április 10.
Drága ILike!!!
VálaszTörlésCsak a földi Éden – mire emlékezzem,
"a rossz és keserű könnyeit elűzzem;
a szerelem kéje csordultig merítsen,
amíg szívem dobog – mindig ez hevítsen!"
Igen történjen így mindkettőnknek!!!
Szívvel, szeretettel: Miki
Miki drága!
VálaszTörlésMegköszönöm, hogy idéztél versemből, nagyon kedves vagy. Külön köszönöm értő és érző hozzászólásodat. Nagy szívvel, szeretettel: Ilike