Farkas Ilona: A
lélek fátyola
Lélek a titkait
fátyolába rejti,
fátyolának színét bárki meg nem fejti;
szép lenne: a lélek azonosban járna,
ha egyet megszeret – nem váltana másra!
fátyolának színét bárki meg nem fejti;
szép lenne: a lélek azonosban járna,
ha egyet megszeret – nem váltana másra!
Hódításra vágyik –
veszi a csillogóst;
ha bútól szenveleg – a kopottas-rongyost,
szerelembe esik – a vörös-rózsásat,
hogy viszontszeressék – remény-zöld mintásat!
ha bútól szenveleg – a kopottas-rongyost,
szerelembe esik – a vörös-rózsásat,
hogy viszontszeressék – remény-zöld mintásat!
Te szövöd fátyolát –
szürkét és színeset,
Te zsinórozod fel – teszel rá díszeket,
Te hagyod fakulni – árnyalni szépségét,
Te engeded veszni lelked békességét!
Te zsinórozod fel – teszel rá díszeket,
Te hagyod fakulni – árnyalni szépségét,
Te engeded veszni lelked békességét!
Igazgyöngy fátyolát
vigyázzad és féltsed,
öleld át gyengéden – szívvel megérintsed,
ragyogjon a lelked – váljon még vonzóbbá,
ki igazán szeret – tegye őt boldoggá!
öleld át gyengéden – szívvel megérintsed,
ragyogjon a lelked – váljon még vonzóbbá,
ki igazán szeret – tegye őt boldoggá!
Filo-csibi
2016. április 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése