Ma én ölelek át minden anyukát,
akinek nem jutott e szép napon
néhány szál virág,
aki szép szavak helyett,
csak könnyeket kapott,
akinek a szíve belesajogott
abba a végtelen nagy csendbe,
mely magányos napokon
elkeserítette.
Ma én köszönöm meg
gyermekük helyett,
mérhetetlen nagy szeretetüket,
s azt, hogy
bátor lelkük elviseli azt,
amibe a szívük olykor
ízekre szakad.
Ma én súgom meg nekik,
hogy az elfeledett hála,
valahol ott ragyog Isten otthonába,
mert Isten megáldja
mindazon anyát,
kinek nem jutott e szép napon
néhány szál virág
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése