Szeretem azt a megfáradt kezed,
mert ujjaimba fonod hangtalan,
s a víztiszta, kamaszos szemed,
mi nekem csillog, s tőlem boldogan,
szeretem, ahogy átkúszik karod
a paplanon, hogy álmomat vigyázd,
mert úgy ölel át, ahogy akarom,
s hogy úgy alszol, mint a tej, mint a ház,
szeretem, mikor ezüst hajadon
opálként fürdik meg a délután,
hogy holdom vagy, és mosolyhajlatom,
s szivárványt hozol langy eső után,
szeretem azt, hogy értem sóhajod,
és minden vágyam benned van jelen,
hogy élteted, és szűnni nem hagyod,
mert szereted azt, ahogy szeretem…
Pirospipacs
mert ujjaimba fonod hangtalan,
s a víztiszta, kamaszos szemed,
mi nekem csillog, s tőlem boldogan,
szeretem, ahogy átkúszik karod
a paplanon, hogy álmomat vigyázd,
mert úgy ölel át, ahogy akarom,
s hogy úgy alszol, mint a tej, mint a ház,
szeretem, mikor ezüst hajadon
opálként fürdik meg a délután,
hogy holdom vagy, és mosolyhajlatom,
s szivárványt hozol langy eső után,
szeretem azt, hogy értem sóhajod,
és minden vágyam benned van jelen,
hogy élteted, és szűnni nem hagyod,
mert szereted azt, ahogy szeretem…
Pirospipacs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése