Rendszeres olvasók

2014. május 13., kedd

Ahogy szeretem...


Szeretem azt a megfáradt kezed,
mert ujjaimba fonod hangtalan,
s a víztiszta, kamaszos szemed,

mi nekem csillog, s tőlem boldogan,
szeretem, ahogy átkúszik karod
a paplanon, hogy álmomat vigyázd,
mert úgy ölel át, ahogy akarom,

s hogy úgy alszol, mint a tej, mint a ház,
szeretem, mikor ezüst hajadon
opálként fürdik meg a délután,
hogy holdom vagy, és mosolyhajlatom,  
s szivárványt hozol langy eső után,

szeretem azt, hogy értem sóhajod,
és minden vágyam benned van jelen,
hogy élteted, és szűnni nem hagyod,
mert szereted azt, ahogy szeretem…


Pirospipacs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése