Távolodás

 

 

Te jobbra indulsz, én balra megyek,

mint két idegen, kik eltévedtek

azon a réges-régi megszokott úton,

ahol közös múltat őriz ezer virágnyom.

Én visszanézek rád, te visszanézel rám,

kérdésünk nincs, hogy mi lesz ezután,

mert tudjuk, a válasz olyannyira fájna,

hogy szétszakadna szívünk összekötő szála.

Hát menj kedves jobbra,

én meg megyek balra,

de jó lenne, ha léptünk még

összetalálkozna,

mert az a hiány

mi lelkünk marcangolja,

egyszer úgyis visszahajt minket,

arra a réges-régi útra,

ahol legelső csókunk

parázsló heve,

a szerelem mámorát

vasbilincsbe

forrta.

Kun Magdolna