Sok év elszállt, s tovarepült ősz fejem felett,
de érző-bolond szívemen ez sem segített,
hisz ugyanolyan naiv maradt, mint akkor, egykoron,
mikor az első könny gördült le kamasz-arcomon.
Még sem bánom konokságát, sem tévedéseit,
mert a győztes babért mindig, azok nyerhetik,
kik tudván tudják,hogy vesztesként porba hullanak,
s mégis-mégis feláldozzák önnön magukat.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése