Legyél te az
egyetlen, igaz vágyott álmom,
de ne is csak álmom,
legyél valóságom,
mely túllép minden
veszélyt, minden földi bűnt,
ami kicsordult
könnybe és vérbe szenderült
Az legyél te, az
legyél, ki sosem volt nekem,
ki morzsákból is
összegyűjti életkenyerem,
ki lehajol és
felemel, ha sárba topog lábam,
s édes csókkal hűsít,
verítékben, lázban.
Legyél te a mindenem,
egy új és boldog élet,
mely hervadatlan
virágként talpam alatt éled,
legyél te a vigaszszavam,
s a mesék hercege,
kinek éji varázs fényként
bújok ölelésébe.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése