A legkeserűbb könny az,
mit sosem sírunk el, mely elhal,
elporlad emlékeinkkel.
Amit úgy fogunk majd lélek mélyre ásni,
hogy tudjuk, ott is ugyanúgy,
ugyanúgy fog fájni.
Mert az elsíratlan könnyek velünk együtt jönnek
oda hol a sárga homok,
minden-minden hulló cseppet,
elsírva, vagy elsíratlan maga alá temet.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése