Hosszú utamon
szívembe nyilallt az érzés
elveszíthetlek
nem láthatom többé
mosolygó arcodat
smaragd szemed ragyogását
sivatagon át visznek lépteim
a szél a homokkal elsodor mindent
de a szerelem itt él bennem
továbbvisz megerősít
Isten is velem van
nem hagyhat el a szerencse
hogy HOZZÁD érjek
átöleljelek megcsókoljalak...
hifimiki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése