Ha lelked megtörik, semmivé válsz,
eltűnik arcodról a bűvös varázs,
ahogy szemedből az a pislákoló láng,
mit tűzzé lobogott a forró női vágy.
Ha lelked törik, oda a régi kacagás,
ajkadon legördülő könnyek futnak át,
melyek úgy roncsolják bőröd lágyságát,
mint falánk sejtek a vér áramlatát.
Ha lelked megtörik, sosem leszel az,
kinek a bizalom szívéből szakadt,
mert olybá veszted el emberhitedet,
hogy visszanyerni azt sohasem lehet.
*Kun Magdolna*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése