Lennék én,
ha lehetnék útszéli virág,
kinek nem fáj,
ha eltapossák elszáradt nyomát,
kinek bánatos szavát,
csak a szél dúdolja,
ki nem virít oly gőgösen,
mint a kiteljesült rózsa.
Azért lennék én,
útszéli virág,
hogy senki ne búsuljon,
ha elhervaszt a világ,
hogy ne sajnáljon senki,
ha szirmom hullatom,
ha az elmúlás
ott kopog árokpartomon.
*Kun Magdolna*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése