Az örömhöz

Már vártalak. Mint ki célba tekint,

bejártam érted ezer lélekszobát.

Száz alakba bújva, újból és megint

minden tévedésből visszatérek hozzád.

Visszatérek. Titokba veszetten

érted legyőzöm a legdúlóbb vihart.

Álca nélkül, pőrén, leplezetlen,

mint akiben kívüled minden más kihalt.

Minden más. Ó, szilánkokra törjön

mindaz, mit nélküled elérni vélek.

Te százhűségű, s egyke hű a Földön,

e Sors-komédiában légy te igaz Élet.

VÖRÖS LILIOM