Farkas Ilona:
Istenek közt legszebb…
Hány szín-kavalkád,
mit ecsetel szerelem:
hogyha gyúl, aranyszín – hanyatlik, színtelen,
ahol tűzben ragyog, ott máglya a heve,
mennyei gyönyöre, fájó a gyötrelme!
hogyha gyúl, aranyszín – hanyatlik, színtelen,
ahol tűzben ragyog, ott máglya a heve,
mennyei gyönyöre, fájó a gyötrelme!
Kismadár a párját
hívja szép dalával,
vágyón csicsereg az édesebb hangjával,
dús lombú ágak közt várja fészkük ágya;
hallik a szerelmes csőrük csattogása!
vágyón csicsereg az édesebb hangjával,
dús lombú ágak közt várja fészkük ágya;
hallik a szerelmes csőrük csattogása!
Ágon a kis levél
hajlong jobbra-balra,
bármerről fújó szél szívét dobogtatja;
ám büszkén ellenáll, míg egy délceg szellő
elrabolja lelkét, nászútjuk a felhő!
bármerről fújó szél szívét dobogtatja;
ám büszkén ellenáll, míg egy délceg szellő
elrabolja lelkét, nászútjuk a felhő!
Szerelem istene –
istenek közt legszebb,
mézzel telt kelyhedből élőknek csepegtess!
mézzel telt kelyhedből élőknek csepegtess!
Hogyha csak árnyának
a rojtját érintem,
hálámat rebegem – ó, szerelem-isten!
hálámat rebegem – ó, szerelem-isten!
Filo-csibi
2016. augusztus 25.
Gyönyörű ez a vers, a Szerelem Himnusza!!!
VálaszTörlésKöszönöm NEKED, szívem hagyom Nálad: Miki!!!
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés