2016. augusztus 3., szerda
Farkas
Ilona: TŰZRÓZSA…
Néznék
a szemedbe, fognám a kezedet,
suttognék szerelmet – meséset, édeset;
a napsugár fényét lelkedbe ragyognám,
csillagok szikráját a szívedbe szórnám!
suttognék szerelmet – meséset, édeset;
a napsugár fényét lelkedbe ragyognám,
csillagok szikráját a szívedbe szórnám!
Simulnánk
egymáshoz szerelem-szomjasan,
kortyolnánk italát – részegülnénk lassan;
ringatóznánk benne – minden mást feledve --
a szerelem ízét, gyönyörét ölelve!
kortyolnánk italát – részegülnénk lassan;
ringatóznánk benne – minden mást feledve --
a szerelem ízét, gyönyörét ölelve!
Tűzrózsa
hevével fonna át két karom,
mézízű csókokkal testedet takarom;
szerelmem gyengéden magába zár téged,
mámor kéjvirága kinyílik tűzében!
mézízű csókokkal testedet takarom;
szerelmem gyengéden magába zár téged,
mámor kéjvirága kinyílik tűzében!
Filo-csibi
Hogyan tudsz ilyen gyönyörűséget írni? Tudom a szív írja!
VálaszTörlésSzeretettel: Miki
Valóban. És, ha a szív néma, akkor még kísérletezni sem szabad.
VálaszTörlésKöszönöm,és örülök, hogy tetszik.
Szeretettel: Ilike
Az elmúlik a nyár c. versed még létezik. Írtam hozzá véleményt.
VálaszTörlés