Közelről nézem lépted,
keresed az örök telet,
de a varjakat engedd el,
messze-messze jöjj velem.
Meleg nyárba napsütésbe,
csillagragyogásba,
forró ölelésbe,
beleveszni szemed tükrébe.
Szívemből szeretlek,
folyton gondolok RÁD,
tört szárnyaid bekötözöm
smaragd szemedből
örömkönny gördüljön.
Mehetünk mi ketten már,
mint két költöző madár,
ki otthonukra rátalál!
hifimiki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése