Rendszeres olvasók

2013. január 28., hétfő

Kósza látomás



Lelkem átölel ott a messzeségben,
S hangtalan szavakkal írja sötétség feketéjére:
Hiányzol.
Víz szomjánál is jobban hiányzol.

Ott fent kósza látomás kél az égre,
Szemem keresi arcod mosolyát csillagok fényében.
Szeretlek
Gyarló életemnél is jobban szeretlek.

Lassan éjjel borul az idő kerekére
Szívem álomra hajtja vágyát,hogy megtaláljon végre.
Hiányzol.
Ringató simogatásodnál is jobban hiányzol.

Álmom megleli útját szíved melegéhez.
Odasimul lelkem lelkedhez szerelmes vágyat zenélve.
Szeretlek.
Szerelmed ölelésénél is jobban szeretlek.
/  Helen  Bereg  /

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése