Szememben ott ül a magány
fénye is elfakult már
egyedül csak Téged vár
Jer hozzám add vissza látásom
mindig csak Rád vágyom
hegyek völgyek közt
csak Téged látlak
bármily messze vagy
szemed tükrén áttör a fény
kékké válik a fekete ég
csillagok ragyognak
Érted sóhajt a vágy
Érted él a virág
Érted süt a Nap
Érted ragyog a csillag
Érted súg a szó
az alig hallható
lelkembe hatoló
örökké ragyogó...
hifimiki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése