Ki lesz, ki megérti lelkemet,
játékos gyarló énemet.
Ki ölel át, s félti álmomat,
s örül, ha reggel hallja hangomat.
Ki az, ki szemembe nézve érti gondolatom,
s gondomat, bizalommal rá bízhatom.
Ki várja,hogy életünk legyen egy,
és nem felejt, mikor tőlem messze megy.
Te légy az, kinek életét óvhatom,
kinek féltő szeretetem oda adhatom.
Tosca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése