Rendszeres olvasók

2014. augusztus 29., péntek

Várakozás



Nehezen telnek a percek, mikor várlak.
Talán mert igazi boldogság az,
ha karjaidba zárhatsz,
s forró csókod ajkamon izzhat,
megperzselve szívem,
mely annyiszor, de annyiszor
mélabúba roskadt.
Tudod, az élet számomra
csak veled élhető,
de bárhogy szeretném,
el kell viselnem,
hogy nem lehetsz más nekem,
mint lelket felüdítő, szívet melengető,
ünnepnapi csodát hozó
álom-szerető

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése