Farkas Ilona: ÉG ADOMÁNYA
Farkas Ilona: Ég adománya
Kegyelem-manna
hullott az égből,
megmentő malaszt Úr kegyelméből,
éltetett éltet, buzdított tovább
küzdeni, hinni – várni a csodát!
megmentő malaszt Úr kegyelméből,
éltetett éltet, buzdított tovább
küzdeni, hinni – várni a csodát!
…
Ha köd-homály-éj borítja lelked,
a szél hordja szét a
derűs kedved,
ha keserű bú – mint szú – rág benned:
fakul világod – fájó a terhed!
ha keserű bú – mint szú – rág benned:
fakul világod – fájó a terhed!
Epedi éned akkor a
mannát,
sas-szárnyon szálljon – vágyod aranyát;
bár csepeg mézgyöngy, rezeg a csillag:
a lét-álomban fénye megcsillan!
sas-szárnyon szálljon – vágyod aranyát;
bár csepeg mézgyöngy, rezeg a csillag:
a lét-álomban fénye megcsillan!
Rózsa kéj-kelyhe, gyöngy zafír árnya:
szerelem-szülte
balzsam-varázsa;
színed világa –
szíved virága,
ég adománya – lelked mannája!
ég adománya – lelked mannája!
Olyan csodálatos ez a vers, hogy a lélegzetem is elakad!!!
VálaszTörlésHogy milyen csoda van a lelkedben és szívedben!!!
Örökké hálás vagyok NEKED ezért az élményért!!!!!
Én pedig azért, hogy teljes mivoltában érzed át versemet. Ez több mint értés, tetszés, értékelés! "Belelátsz lelkembe, annak minden hullámverésébe!"
VálaszTörlésKell ennél több? Köszönöm!!!!