Rendszeres olvasók

2016. február 22., hétfő

Farkas Ilona : GYENGÉDEN...




Farkas Ilona: GYENGÉDEN…


Néznék a szemedbe, fognám a kezedet,
suttognék szerelmet – meséset, édeset;
a napsugár fényét ragyognám lelkedbe,
csillagok szikráját szórnám a szívedbe!

Simulnánk egymáshoz szerelem-szomjasan,
kortyolnánk italát – részegülnénk lassan;
ringatóznánk benne – minden mást feledve  --
a szerelem ízét, gyönyörét ölelve!

Tűzrózsa hevével fonna át két karom,
mézízű csókokkal testedet takarom;
szerelmem gyengéden magába zár téged,
mámor kéjvirága kinyílik tűzében!


Filo-csibi

2016. február 23.

2016. január 31., vasárnap

 
Ha vársz engem, zárd be ajtód s ablakod, ne engedd be az éjjel búcsúzó fényeit. Ha engem vársz, vesd le gondolataid, és élted első percének ártatlanságával bízd magad reám. S ha megérkezem, nesztelenül kúszom fel álmaid vetett vánkosán, suttogón mozdítom ajkaim a szavak vonalára, és rebbenő szemhéjadként nyitok szemet egy érkező holnap kelő sugarára.

Moha

Farkas Ilona: MÉDIA-MÁGUS



Farkas Ilona: MÉDIA-MÁGUS

Ó, Méd Birodalom – Óperzsa uralom,
média névadó – a leg-leg hatalom:
korunknak szülötte – varázsló ereje,
zsebeknek kegyeltje – szíveknek deleje!

Mint a mágnes – vonzza harmatlelkű ifjat,
kiben szuper-sztárok reménysége pirkad,
színpad mesés fénye – a dicsőség-csillag;
álmodja éjszakán, lelke erre virrad!

Bűvösek szavai – bódít ígérete,
a serdülő lányszív meghasad érette:
megoldja fűzőjét, szemérmes pártáját,
fényért, csillogásért ártatlan álságát!

Jó, ha a sikerben képesség is részes:
mágusnak pártoltja kissé tehetséges;
mert, hogyha kudarcban lészen része néki –
mágus-szeretőjét méltóbbra cseréli!



Filo-csibi
2016. február 22.

2016. február 21., vasárnap

Szerelmünk csillaga

Képtalálat a következőre: „göncölszekér”

Hajnali fél háromkor felkeltem,
ragyogott a Göncöl-szekér felettem,

mindjárt Rád gondoltam, a hét csillagra,
melyben Mi hiszünk, s a vezércsillagra

álmaink jelképe e tünemény,
szívünkkel, lelkünkkel követjük,

míg élünk őt keressük az égen,
ha felhős is az ég, ott fenn!

Fodor Miklós (hifimiki)

Tiszavirág


Örvend az életnek, a mámoros vágynak;
a néhány órának, szerelmi násztáncnak;
hamar befejezi a földi pályáját,
haldoklik boldogan a vízi párnáján!

Ilyen a szerelem, hogyha ifjún vénül,
pólya-vánkosából halott-lepel készül;
talán csak álom volt a földi mennyország,
született és meghalt - volt-nincs a boldogság!

Írva van a Könyvben - kár volna sajnálni,
kár volna tagadni, a közönyt cifrázni;
hazudni az érzést - vérlázító nagy bűn,
temesd a szerelmet, ha nem szeretsz már hűn!

Vessél véget akkor, amikor a legszebb,
amikor az érzés mindeneknél szentebb;
a szerelem csúcsán tűzzel kell lángolni,
mint a tiszavirág - halálba álmodni!


Farkas Ilona

2016. február 20., szombat

Farkas Ilona: MOSOLY

 
Mosoly
  
Elképesztő a mosoly karátja,
a gyémántja a sziklákat vágja,
nyílik tőle a zord monstrumkapu,
melyet fétisként reteszelt a bú.
A páncélt öltött borús léleknek
kőabroncsai szanaszét esnek,
örömsodronyt fon azok helyébe,
zsinórozza a lélek kedélye.


Jókedv-sugárral ébreszt pirkadat,
nyugvó bíbora derűt hívogat,
az éji tüzes fények bókolnak,
csillagszemeik mind udvarolnak.
Nézd meg, lásd meg a mosoly-világot,
Faunnak tetsző örömvirágot:
lelkedből árad színes szivárvány,
a tűnő szépre kincsként vigyázzál!


Filo-csibi

2016. február 20.

2016. február 19., péntek

Farkas Ilona: VÁRJ RÁM!



VÁRJ  RÁM!

Várj rám, ahol jártunk – a Gondolat útján,
Ábrándok tájain, az Álmok sétányán;
Érzelem tengerén vitorlát bontottunk,
jártuk a Világot -- boldogan hajóztunk!

Várjál, hol csapkodott villám és zivatar,
ám hittük: szerelmünk gyönyöre betakar,
szépséges szivárvány értette szívünket,
szalaggal kötözte a komor felhőket!

Várj reám – ott leszek csillagos ég alatt,
forró napsütésben és árnyas fák alatt;
kövesd a szívedet – mutatja az irányt
amíg engem szeretsz – bárhol jársz – megtalálsz!

Filo-csibi

2016. február 14.

Farkas Ilona : EL NEM CSÓKOLT CSÓKOK

 



El nem csókolt csókok

El nem csókolt csókok, át nem élt szerelmek
nem égetik szájat, csak a fájó lelket;
gyönyör-könnyek helyett bánat-könnyek hullnak,
a büszkeség miatt mind befelé folynak!

Epedő szemeket sohasem láthatja,
szenvedély-remegést nem vágyhat az ajka;
az eltévedt szava sem talál magára,
olyan messze esett szerelem határa!

Ha szerelem izzik, feledteti rosszat,
hiszen a boldogság gyógyít és ápolgat;
bár a cudar világ nem hagyja szeretni,
édes, szép szerelmet nem enged temetni!
                            
 Filo-csibi

2016. február 13.

2016. február 17., szerda

Farkas Ilona: ÁLDOTT KÉPZELET



Áldott képzelet

Áldott vagy képzelet, áldott vagy szerelem,
csodássá teszed a nappalom, éjjelem;
jártamban-keltemben kísérsz, mint az árnyék,
benned van gyönyöröm – örökké imádnék!

Ragyogsz a hajnalban, lemenő napfényben,
zajos nap hosszában, csendhangú estében,
mosolyogsz virágból, madarak dalából,
a reggeli kávém csábos illatából!

Hallom a hangodat, látom a léptedet,
rám nézel, szólsz hozzám, fogod a kezemet,
átölelsz gyengéden – csókjaid végtelen;
maradj még képzelet, ölelj még szerelem!


Filo-csibi


2016. február 18.

A megálmodott éjszakák...


A megálmodott éjszakák várnak ránk,
benne élünk meg minden csodát,

könnyes szemünk örömtől ragyog,
ugye lehetünk ilyen boldogok?

Csak szemedbe nézhessek örökre,
csak mézízű ajkad Velem lehessen,

csak hallhassuk szerelmünk dallamát
éjjeleken és nappalokon át!

Fodor Miklós (hifimiki)