Lennék én

Lennék igaz-becsű gondolat,

mely szíved szavát bírja,

vagy színes-rajzú mesekönyv,

mely sorsod lapját nyitja.

Lennék tán egy boldog nyár is,

virágokkal telve,

hogy e nyárban lásd mindazt,

mi életed értelme.

Mert ez a nyár az a nyár lehetne,

mit nem vált fel az ősz,

mindaddig míg szívedben

emléke időz.  

Kun Magdolna

Drága Kisvirág

Drága Kisvirág

boldogság szálljon Rád

bontsd ki szirmaid

ragyogjon a napfényben

szemed örömkönnyet sírjon

virágozz tavasszal nyáron

ősszel télen szívembe zárlak

vigyázok Rád el ne hervadj

örökké tündökölj

mint csillagok az égen

öntözzön hűsítő zápor

nézd a szivárványt

színei Neked élnek

de előjön a Nap

Rád ontja sugarát

légy boldog

egész életen át!

 

hifimiki

Tombolj még!

Tombolj még csak szítsd

vágyaim parazsát

ne állj utamba könyörtelen idő

hadd érezzem lángjaid

mit tűzjeled belém égetett!

hifimiki

Lobogj még!

Lobogj még bennem, büszke ifjú láz,

szítsd, csak szítsd a vágyak parazsát,

ne hamvassza pernyévé az átkozott idő,

sem a szálló füstbe bódult virágtemető.

Égesd csak belém pecsét-nyomodat,

hadd érezzem testemen a forró lángokat,

s azt a sejtjeimbe ívódott égett illatot,

mit karcolt tűzjeled bőrömön hagyott.

Kun Magdolna

Marcellina - Néhány szép álom

Néhány szép álom
Néhány szép álmod örökre megmarad
Minden éjjel látod amíg kél a nap
Álmod száll száz képet összemos
Míg a hajnal felébred s a villamos
A legyszebb álmod ne mondd el senkinek
Nevetnek rajta abból könny lehet
Álmod szép míg más nem tudja meg
Mit nem hinne senki s te elhiszed
Solo
Álmod szép míg más nem tudja meg
Mit nem hinne senki te elhiszed

Őszidő táján

Őszidő táján merengőbb az ember,

többször gondol vissza a múló évekre,

többször könnyezik, többször sír azon,

ami röpke életét gonddal terhelte.

Őszidő táján halkabban ver szívünk,

s lelkünkben is ezer régi seb szakad,

melyeknek fájdalma még ma is kísérti,

vérfoltokkal teli élet-utunkat.

Őszidő táján szavunk sincsen már,

télben jár a tavasz, s télben jár a nyár.

minden bohó álmunk talány lesz csupán,

áttetsző délibáb a képzelet falán.

Kun Magdolna

Reám ragyogsz még...

Kisüt még a Nap

ha rám mosolyogsz Kedves

könnyes szemeddel?

Reám ragyogsz még

szép ESTHAJNALCSILLAGOM

ha szemem könnyes?

hifimiki

Visszahoznám

Visszahoznám ha

lehetne az Édenből

az érzéseket

A szerelemnek

minden csodáját tüzét

lobogjon mindig

Hisz Prometheus

a tüzet lopta nekünk

hogy  melegedjünk

Téli éjjelen

ne fázzunk dideregjünk

csakis szeressünk

hifimiki

A lélek ékei

A lélek ékei nem csak a kavics

hanem amit a lelkünkben őrzünk

éveken évtizedeken keresztül

fénye nem halványuló

tündöklő drága kincs

A szívünk mélyén rejtegetett

átélt és át nem élt  emlékek

becsben tartott ereklyék

csiszolatlan gyémántok

örök fényük sosem halványuló

A kavics a kagyló száraz levél

elveszhet elfújhatja a szél

de lelkünkben mind-mind

örökre maradandó!

hifimiki

Isten csak annyi...

Isten csak annyi

terhet rak ránk amennyit

kibírunk élve!

hifimiki