Cím nélkül

 

 

 

Ma új nap virrad rám; minden él,

minden mozog, minden mintha

a saját szenvedélyemről

üzenne nekem.

Minden arra ösztönöz, hogy babusgassam.

Anne De Lenclos

 

...az életet csak szeretni van jogunk, kiválasztott minden lélek, akit ezzel megajándékoztak...

 

Moha

Nyolc lombhulláson túl

Az égbolton ugyan még lázpír tüzel,

s a meleg még játszik a Nap udvarán,

de a hűs szél már kertek alatt fülel,

majd harsányan nevet ligetünk baján.

Már vetkezni kezd a bütykös, vén platán,

lelke megért az őszi lehunyásra,

s míg csönddé tömörül köré a magány,

a fa úgy sóhajt, hogy a szél ne lássa.

A nyír még tartja magát. Még fiatal.

Fagyok harapása neki csak játék.

A vad szélnek feszül, mint egy sziklafal,

s daccal áll majd, ha hótól hűl a tájék.

Tartom magam én is. Nyolc véres roham

tiport át rajtam. Ma újabb ősz köszön,

és nincs az a hit, sorsszál, lélekfolyam,

nincs az a láz, mi veled összekössön.

Árvaság, magány... ellenükre élek.

Nyolc éve hull rám az elmúlás-pernye,

de csönded setét vízétől nem félek,

már nem ránt magába hiányod verme.

VÖRÖS LILIOM

Kovács Daniela: Áldom a sorsot (hangosvers)

Tegyél boldoggá

Tegyél boldoggá, mert látod, életem

csupa-csupa gyász, könny és félelem.

Félelem, mely kísérti a mindennapokat,

mindaddig, míg ölelésed új erőt nem ad.

Tégy boldoggá, mert minden perc és óra,

kiszabott lét-időmnek halálkörét rója,

azt a halálkört melynek véges útiránya,

a „nélküled nincs élet” boldogtalansága.

Kun Magdolna

Őszi vágyak

Csalóka álmokat mesél az ősz

haldokló levelek hullnak a porba,

múlt időbe zárnám a bús végtelent

talán, ha engedném még felbuzogna.

Hagynám, hogy átjárjon lényed, s fényed

borítsa bíborba megkövült szívem.

S ahogy a kihűlt láva is termékeny

bimbózzon lelkemben a vad szerelem.

Lángolva áradjon bennem a tűz,

már kevés a lappangva izzó parázs.

Feledés hamvába haljon ami bűn

légy oxigén, légy a tápláló varázs.

Lőrinczi L. Anna (Anna1955)

Én felvállallak

Kérni szoktam, de sosem koldulok.

Gazdag vagyok, míg van némi hitem,

míg szabadon kering bennem minden,

s mindenem felével hozzád futok.

De Te, ha szeretsz, ne ezért szeress.

Ha szívvel győzöl, győzz hát vállal is,

tarts ki mellettem, akár a tigris.

Ha nem megy, hagyd... ne tűrj. Felesleges.

VÖRÖS LILIOM

Mindent megtettem

Átgázoltam érted mocsarat és lápot,

nem félemlítettek mélyült ingoványok,

mert hittem az erőm mindaddig kitart,

míg karnyújtásnyi lesz az életmentő part.

Átkönnyeztem érted egy egész életet,

Érzéseket tagadtam, mik belül égettek,

azért, hogy ne lásd azt a lélekfojtó kínt,

ami bennem ezerszeres túlerővel bírt.

Mindent megtettem, mindent megadtam,

ami színekké vegyül egy szivárványdalban,

hogy soha ne ismerd mega magány énekét,

mely hófehérszínre von gyászos feketét.

De látod, elvérzett a szivárványos ének,

sebzett szomorúság vetett neki véget,

csak egyetlen elárvult hangritmus maradt, ...

Kun Magdolna

Jakab György - Lady lady lady

Szeptemberi ősz

 

Már avarnyomban lépem a szeptemberi őszt,
melynek sápadtságán szemem elidőz.
S míg elmerengve nézem a sárgult levelet,
érzem, hogy a tűnő nyár is búcsút integet.

Te is úgy sodródsz te kicsi őszlevél,
mint felkapott tollpihe, mit messze fúj a szél.
Oly nagyon messze, oly nagy távolságra,
hogy csak ábrándnak tűnik a tavasz virágzása

Mi sem tudjuk, mi sem sejtjük, mikor érkeznek
a kéklő égen átfutó csillagszekerek,
melyek elrepítenek majd az örök nyár honába,
ahol valósággá válik minden ember álma. 

Sok őszben felragyog néhány kihullt könnycsepp,
amely a keserű elmúlás érzésétől teljes,
de ezek a fénylő könnycseppek mind felszáradnak,
ha az első kibújt hóvirág lángsugarat kap.

Kun Magdolna