A tűz a vágy...

A tűz a vágy mely

mindig éget

úgy hiányzol

minden éjjel

szenvedéllyel

hív a tested

hidd el Téged úgy szeretlek

szív a szívvel

kéz a kézben

szívedre hajtom fejem

így boldogít a szerelem!

hifimiki

Téged hívlak szüntelen

Könnyes magányomban

csak Téged látlak

Lélekölő percekben

csak Téged kívánlak

Nem múlik el perc Nélküled

Akár éjjel akár nappal

Téged hívlak szüntelen!

hifimiki

Kérlek Kedves...

 

Kérlek Kedves ne sírj

a megpróbáltatásnak

egyszer vége lesz

ne higgy

a hazug szavaknak

mert csak csalódást okoznak

álmod legyen nyugodt

ott várlak Téged átölellek

s elfújom bánatod

nem hagylak magadra

Érted mindent megteszek

csak boldognak lássalak

légy erős tarts ki még

el ne hagyd a jó reményt

én tiszta szívből szeretlek igazán

bízd rám magad ne törj össze

vigyázok Rád csak el ne hagyj!

 

hifimiki

Tiszta szívből...

Tiszta szívből vérrel írott szavak

mindig szépek fontosak

szívünk nem félhet az időtől

szeretni egymást mindig lesz időnk

csak mindig legyünk egymásnak

ha el is múlik az  ősz a tél

ha a fán újra lesz levél

ha újra nyílik a tavasz virága

s fényt hoz erre a védtelen világra!

hfimiki

Hófehér garza

Csókban az élet...

Miénk az éden

míg vágyunk egekbe tör

Csókban az élet

Kun Magdolna

Tehetetlen dühvel...

Tehetetlen dühvel

a sors ellen fordulok

az ördög rám vigyorog

Drága Istenem

kergesd el a gonoszt

ne hagyj itt árván

én még élni akarok

boldogan szerelmem oldalán

hadd lássam zöld szemét

mosolyát mindennap

ne érjen utol a bánat

- Édes Szerelmem

úgy kívánlak

egyetlen csókodért

odaadnám szívem lelkem

vigyázok Rád hogy

ne bántson a világ

éljük együtt át

a boldogság perceit

óráit éveit

s az égbe felrepít...

hifimiki

Átlépett percek...

Az árnyék a fénnyel egyszer csak összeér,

egymásba simulnak, mint két nyitott tenyér,

egyetlen pillanat mit lophatnak csupán,

egyik sem maradhat - hát elválnak sután -

a holnap is megvárja a mai napot,

de rögtön elhagyja, mint szürke tegnapot,

a szél meg csak éppen érinti a fákat,

aztán tovarohan - mint akire várnak -

együtt is mehetnénk - de sosem sikerül -

hajszolva élünk és gyorsabb is egyedül,

hajtűkanyar előtt nem lépünk  a fékre,

északnak evezünk, pedig vágyunk délre,

maradni lenne jó - sodor az életünk -

rohanva szeretünk és tovasietünk,

aztán visszavágyunk átlépett perceket,

mint őszi levelek tavaszi kerteket.

Nagy Ilona

...az ősz zenél...

Az ősz rabolja el a napsugarakat,
az ősz ritkítja tarra a sűrű lombokat,
az ősz didergi el a téli fagy dalát,
az ősz zenél csak igazán bús melódiát,
de mégis-mégis azt mondom
könyörtelen ősz az áldott évszakom.

Kun Magdolna

Ősz elé

Már itt az ősz. A táj szomorúsága

idáig jutott a ligeten keresztül,

rátapadt házunk meszelt falára,

s a mélybe tekintvén fázva összerezdül.

Valahol messze zivatar morog.

Az ég alja egy percre megkövül,

s mint ki nem ismer föl, rám hunyorog,

aztán továbbindul. Újra csönd vesz körül.

Nyírfánk borzong, mint bús nagybeteg,

panaszt hordoz szomorú szívén,

ablakunk alatt gubbaszt csüggeteg,

míg ágai közt szél sír. Őszi bús szirén.

Nekem is fáj. Megint búcsúznom kell.

Ez a nyár is hűtlen, más láb elé terül.

A nedves hideg lelkem alá fészkel,

és gyötör, mardos könyörtelenül.

VÖRÖS LILIOM