Farkas Ilona: ELHAGYOTT MADÁRKA

                                               

      Farkas Ilona:  Elhagyott madárka

Hevít madárkát szerelem hite,

remény vendége – kétség odakinn;

csillog bizalma – édes-szép kincse,
visszaragyogja: kihunyt már a kín!

Máglya rózsái nyílnak szívében,
a kétely pihen, csendesen alél;

holdfény aranyoz hajnal színében,
bánat tövisén kicsorbul az él!

Ó, nem lehet, hogy égésben égjen,

szerelem-szépség hamuvá fogyjon;

ó, nem, hogy ordas megint csak tépjen,
belőle a rossz csorogva follyon!

Károg a holló: mily kár, hogy ég majd
szerelem-szépség – hűtlenné porlik;
bizony, hogy így lesz; vad ordas tép majd,

belőle a rossz csorogva folyik!

Bánattól könnyez – csorog ágacska,

lecsüng a lombról egy bús madárka;

sírja a párját – hűl toll-ágyacska,
kis szíve vérzik – elhuny magányba’!

2017. február l.

FÁJ MINDEN SZÓ

 

Fáj minden

Szó mi Érted kiált

Nem hallom

Lelked válaszát

Egyedül

Vagyok magamban

Jéghideg

A szél havat ígér

 

Olvad már

A jég enyhülést hoz

Ott vagyok melletted!

 

Fodor Miklós (hifimiki)

 

Farkas Ilona: MOST

Farkas Ilona: MOST

                                

     Farkas Ilona:  Most!

Mit számít tegnap – mit számít holnap,
most van a tegnap – most van a holnap:
néhány szép óra,  perc vagy pillanat;
vigyázzad, féltsed, mert gyorsan szalad!

Szavak, érzések talán megfagynak,

keserű könnyed vize pataknak;
sirat szép álmot – feledi közönyt,
a képzelt csókot – az édes gyönyört!

Ó, kis hópehely – szépségek gyöngye,
te vagy a fájó életem könnye;

nem várod, amíg szívemig  érsz el,
tenyeremben halsz – vajon mit érzel?

2017. január 31.

A SZÍVEM ÖRÜL A TIÉDDEL...

A szívem

Örül a Tiéddel

Szerelmem

Lángfényedtől ragyog

Sötétben

Csillan szemed fénye

Már érzem

Elértelek Téged

Mi együtt

Örülünk egymásnak

Szerelmesen!

Fodor Miklós (hifimiki)

Farkas Ilona: SZIVEM

Farkas Ilona: SZIVEM

Farkas Ilona: Szívem…

Hogyha néked örvend – gyönyörömet lelem,
ha érted meghasad – nem érte könnyezem;
szerelme a szíved lángfényétől ragyog,
távol-csillagoknak ridegétől vacog!

Szentjános bogárka apró fény az éjbe,

ki nyár-napra vágyik – nem is veszi észre;
koromló sötétben megcsillan szépsége,
reménylő boldogság derengő ösvénye!

Szívemet hamisnak oly kár simogatni,

hisz fars énekhangot nem képes hallgatni;
mesés melódia ricsaj-hangon ámít,
ha hárfa zenéje dobpergéssé válik!

Ha lelked mélabús – nem örül enyémmel,
szerelem-szenvedély igazgyöngye vész el;
szívemnek dallama csitul, halkul szépen,

szentjános bogárka kihunyó fényében!

         

                                             

                                                               2017. január 30.

GYÖNGÉDEN ÖLELJ ÁT... / Dal /

GYÖNGÉDEN ÖLELJ ÁT... / Dal /

Gyöngéden ölelj át…

Zene: Rota Nino
Szöveg: Kusik Larry

 

Gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!
hadd mondom halkan el, ne hallja senki sem:
a nagyvilág te vagy nekem,
karodba bújva már a célhoz érkezem.
 
Hó szagú szél, fújja hajunk,
szerelmesem, ketten vagyunk,
nem érhet engem semmi rossz, ha átölelsz,
nem várok választ mástól, hogyha te felelsz;
hazatalált kóbor szívem,
gyöngéden ölelj át és ringass szerelem!

Farkas Ilona: ÓARANY ALKONY

Farkas Ilona: ÓARANY ALKONY

 

Óarany alkony

  

Sólyom-sebesen szárnyalnak évek

kövér bánattal, sovány örömmel,
hit-gyökerekkel, remény-fürtökkel;
a szív dobog még sugárnyi szépet!

Csillagot érlel az éji sötét,

hattyú dalolja utolsó dalát,

lélek suttogja vágy diadalát;

véli napnyugta gyönyör-örömét!

Áldás, vagy átok e derű-nedű,
rejtő sejtelem és lángképzelet,
óarany alkony – fény a köd felett;

álmodó rózsa – álom-hegedű!

Filo-csibi

2017. január 28.

Farkas Ilona: ÓARANY ALKONY

 

Óarany alkony

  

Sólyom-sebesen szárnyalnak évek

kövér bánattal, sovány örömmel,
hit-gyökerekkel, remény-fürtökkel;
a szív dobog még sugárnyi szépet!

Csillagot érlel az éji sötét,

hattyú dalolja utolsó dalát,

lélek suttogja vágy diadalát;

véli napnyugta gyönyör-örömét!

Áldás, vagy átok e derű-nedű,
rejtő sejtelem és lángképzelet,
óarany alkony – fény a köd felett;

álmodó rózsa – álom-hegedű!

Filo-csibi

2017. január 28.

TE VAGY AZ ÉLETEM...

TE vagy az

Életem az álmom

Te vagy az

Életem Csodája

Minden perc

Csoda mit átélek

 

Szívedben

Élek Szerelmem

Válasz egy

A szívem egy Veled

Szerelmem!

Fodor Miklós (hifimiki)

FEHÉR RÓZSA HAMVAS SZIRMA / Dal /

FEHÉR RÓZSA HAMVAS SZIRMA / Dal /

Fehér rózsa hamvas szirma

Zene: Szalai László

Szöveg: Nádasdi Géza

Fehér rózsa hamvas szirma, ha elvirult, földre hull,
mint a sóhaj jő az alkony, és csendesen rám borul;
aranysárga falevelek zizzennek az avaron,
a lelkemből fakadt nóta tehozzád száll angyalom!
 
Esti szellő viszi a dalt, kopogtat a szíveden,
a lelkemből küldöm néked, fogadd te is szívesen;
ha elérte a szívedet, mosolyogj rám kedvesen,
ebből tudom, te is szeretsz, mint ahogy én édesem!