Ha valaki igazán szeret...

https://youtu.be/Rc1rKYsSHKM

Ábránd

Bárcsak lehetnék én dalos kis csalogány:
repülnék, ahol a fényesség halovány,

zengve köszönteném a felkelő napot,
szívemből dalolnám a legszebbik dalom.

Zord felhők palástját a csőrömbe fognám,

fényes naptól messze, végtelenbe dobnám,

aranyos sugárhaj omlana a földre,

a sok-sok madár most versengve köszönne!

Ó, ha nőhetnék én terebélyes fára,

sok millió lombra és számtalan ágra;

árnyékot adnék a megfáradt ősz párnak,

puha tollas ágyat minden kismadárnak.

Takarója volnék a szerelmeseknek,

otthona lennék a sok apró életnek,

a magasra törve harsonáznám égnek:

idelenn özöne van jónak és szépnek!

Ha én folyó volnék: messze földre folynék,

hullám-fodraimból fehér habot vernék;

egyetlen élőnek, hogyha lenne szomja,

bőven adnám vizem, hogy a szomját oltsa.

Éltetném a földnek minden veteményét,

pompázna mindenhol a sok virág és rét,

a tündöklő nap is bólogatna méltán,

friss zápor hullatná örömkönnyét énrám!

Hatalmas ház lennék: bárkit befogadnék,

fáradt vándoroknak hív hajlékot adnék,

szomját-éhét olt’nám, lenne itt nyugalma,

a haragos éjben félelmet kint hagyna.

Árva gyerekeket szeretettel várnám,

beteg szenvedőknek az ajtómat tárnám;

bennem mindenki a boldogságra lelne,

szeretet-virágnak kinyílna a kelyhe!

  

                                             Filo-csibi

2015. december 27.

Aki boldog…

  

Megállítaná a gyors idő múlását,
a derengő hajnal éber hasadását,
a nyüzsgő világnak zaj-hangos rikácsát,
pacsirtát, ha az nem zengi boldogságát.

Az időt a legszebb pillanattal méri,
mámor hajnalán az ébresztést nem kéri,
vágyakozó lelkét szerelmese érzi,
mézédes szavával szólítja, becézi.

Rózsaszínre festi a fűt, fát, bokrokat,
boldog mosolyától a jég is megolvad,
bizton hiszi, hogy a rózsa érte vérzik,
az arany-fényes ég is miatta kéklik.

Kényes, ezért félti az Ámor-madarat,
gyengéden átfogja – szorítva meghalhat;
kinyitja a markát, mert levegőzne már,
ó, nehogy elszálljon --  a boldogság-madár!

Filo-csibi

2015-12-26

Boldogság...

Boldogság, te hiányoztál nekem,

most örülök hajadnak, lelkednek,

szemednek, szavaidnak, szívednek,

csókjaidnak gyönyörét érzem,

körbefog csodálatos vonzalom,

örömtől zengő hangod hallom,

bőröd illatát érzem bőrömön,

szívednek dobbanása megőrjít,

a kéj öröme minket boldogít!

Fodor Miklós (hifimiki)

Ady Endre Ennio Morricone-Karácsonyi Rege

https://youtu.be/zsQklLtA-S4

 

Kiáltanék...

Kiáltanék, ha lehetne Veled,

futnánk együtt, a világ végére,

elhagyni e szomorú bolygónk,

helyet keresni egy más Világon,

felfedezni rejtett világokat,

exobolygók csodáit kutatva,

ott rátalálnánk boldogságunkra,

az örök,  gyönyörű szabadságra!

Fodor Miklós ((hifimiki)

Szerelmesen…

Szebbek a nappalok, szebbek az éjszakák,

megcsillannak fények ködön és zúzmarán,

ingatag holnapon, a múltnak fátyolán:

szerelmesen

Melengetőbb a Nap, hűvösebb az árnyék,

szebbek a virágok, mesésebb a tájék,

míg csillagom ragyog, mindig csak itt járnék:

szerelmesen.

E földi mennyország addig kell énnekem,

amíg a szerelmed érzem a lelkemen,

nálam van a szíved, itt dobog énbennem:

szerelmesen.

             Filo-csibi

 2015-12-23

.

Fénybe álmodott...

Fénybe álmodott mosoly arcodon,

mézízű csókba mártott ölelés,

 csillagok fénye ragyog hajadon,

vágyak öröme, kéjek gyönyöre,

tombol szívünkben mindörökké,

gyere most kérlek simulj szívemre,

testeden érzem bőröd illatát,

ugye boldog vagy angyalom velem,

nem is éreztem még ilyen csodát,

átvezet tűnő pillanatokon,

fénylő napsütésen rohanunk át,

örökre miénk ez a vonzalom!

Fodor Miklós (hifimiki)

Csak el tudnám feledni...

Csak el tudnám feledni a messzeséget,

hol vágyak, csókok várnak és öröméjek,

csak hallhatnám dalát, ritmusát szívednek,

feledhetném a bús szomorú éveket,

végre együtt örülni szép szerelmünknek,

szemed ragyogásának, őrjítő kéjnek,

a szárnyalás égbe repít csillagokhoz,

azúrkék égbolthoz, tündöklő szivárványhoz!

Fodor Miklós (hifimiki)

Szerelem őfelség

  

Ha kortyolva iszom, bódít és varázsol,
poharak sorával nő a szomjúságom,
telhetetlen, mint a feneketlen teknő,
kínzó a fájdalma, tűzvillám és mennykő,
bolondját járatja, ha úgy tetszik neki,
őfelség azt teszi, miben kedvét leli.

Rabszolga őnála, ki nélküle király,
a béklyó hatalmát lelkemen köti át.

Guzsalyán aranyszál, masnija gyöngyökből,
bársonyos selyemmel töröl le könnyekből,
gigászi fájdalma megannyi vágyparázs,
nélküle a világ vértelen hervadás,
tömlöce csillogó palota, mámorágy;
szeretni bolondul isteni adomány.

Szerelem őfelség lábadnál heverek,
ahogyan szeretnéd, én is úgy szeretek!

                                              Filo-csibi

                                        2015. december 22.