Csendes éj

Csendes éj

                                                                           

      

Csendes az éj hona, a  levél se rezdül,

földön és az égen mélységes mély csend ül;

ám szerelem éber, nincs neki nyugalma,

nem tisztel éjszakát, nagy az ő hatalma!

Szerelem suhan át  bérceken, völgyeken,

otthagyja a nyomát szíveken, lelkeken;

szellőnek sóhaja szerelem-epedés,

pataknak csobaja a csók és ölelés!

Ábrándos holdvilág pajzánul rákacsint,

a csillagok mécse – útjára fényt hint;

a sötétség leple megértőn takarja,

behúzza a függönyt, senki ne zavarja!

                         

                       

                        filo-csibi

    2015. október 18.