FÉLTENI KELL!

FÉLTENI KELL!
   Zeneszerző, szövegíró: Fényes Szabolcs, Szenes Iván

1. Félteni kell,
Néha a biztosat is félteni kell,
Hogy soha másé nem leszel,
Mondd még ezerszer el!
 
2. Élnie kell,
Ennek a szerelemnek égnie kell,
Közénk ne lépjen senki sem,
Amíg létezünk, mindig így legyen!
 
3. Hullócsillag fut az égen,
Minden elmegy, ami jön,
Végtelen csupán a vágyunk,
Ami volt, ami lesz, köszönöm!
 
4. És mégis félteni kell,
Hidd el, a biztosat is védeni kell,
Hogy soha másé nem leszel,
Mondd még ezerszer el!
 
5. Élnie kell,
Ennek a szerelemnek égnie kell,
Bárhogy legyen, csak ez ne múljon el!

A SZÍVEM MEGSZAKADNA...

A szívem

Megszakadna ha

Nem lennél

A lelkem

Összetörne ha

Nem lennél

Az élet

Értelmetlen volna ha

Nem lennél!

Fodor Miklós (hifimiki)

ÉJSZAKÁD CSILLAGOK KÖZT...

Éjszaka

Csillagok közt várlak

Hajnalban

A Nap is Rád nevet

Arcodat

Elviszem a fénybe

Lelkedet

Megsimogatom

Szívedet

Boldoggá teszem

Csak maradj

Meg nekem Szerelmem!

Fodor Miklós (hifimiki)

EGY ASSZONY LELKE...

Egy asszony

Lelke van a szívem

Közepén

Egy asszony

Szíve lángol értem

Ölel át

Övé az

Életem örökre

Nem másé

 Nélküle
Nincs tavasz sem nyár

Tél sem ősz!

Fodor Miklós (hifimiki)

EGY FÉRFI KÉPE

Egy férfi képe

Zeneszerző: Huszka Jenő

Szövegíró: Martos Ferenc

Bíborban ég az alkony-ég

Lángok lobognak ott fönn a mennyben

Lángok lobognak fájó szívemben

Ég, minden ég…

Tűz tengerén vergődöm én,

Vágyak kínoznak, forró a vérem,

Vágyak izgatnak, csábítnak,

Nincs menekülés, úgy érzem…

Egy férfi képe van a szívem közepébe’,

Szívemnek éjében fénylő sugár,

Övé a lelkem, érte lobog a szerelmem,

Árnyékként kísérem, amerre jár!

Koldus-szegényen lenne bár a vőlegényem,

Útszéli kunyhóban ölelne bár!

Egy férfi képe van a szívem közepébe’,

Szívemnek éjében fénylő sugár

MEGKÉRTEM EGY PIROS RÓZSAÁGAT

    

                                             Megkértem egy piros rózsaágat
                                                     
                                                               / Dal /


                                            Megkértem egy piros rózsaágat
                                            Küldjön egy szép rózsát babámnak;                                                                                                                                      Azt felelte: késő van már
                                            Hull a levél, elmúlt a nyár régen!
                                  
                                             Piros rózsa mért hazudtál nékem,
                                             Mért mondtad, hogy elmúlt a nyár régen;
                                             Boldog idő hová leszel,
                                             Barna babám, mivé teszel engem!

CSUPA KÖNNY A SZOBÁM

CSUPA KÖNNY A SZOBÁM

Zeneszerző: Osvaldo Farres

Szövegíró: G. Dénes György /Zsüti/

 

Csupa könny a szobám,

mert nem vagy nálam,

csupa sóhaj a szám.

Mért nem vagy nálam?
Bár hallanám, hogy jönnek már
az ismert léptek,
de a szél csak, mi zúg,
s én árván félek.

Hűvösebb lett az éj,

s forróbb a vágyam.
Üt az óra, zenél,
s mégsem vagy nálam.

Az utcán már villamos jár,
szürkülve felszáll

furcsa hajnali köd,

s mégsem vagy nálam!

MÉRT VAGY OLY TÁVOL...

Mért vagy oly

Távol tőlem Kedves

Hol lellek

Álmodban

Megtalálsz Drága

Örökre!

Fodor Miklós (hifimiki)

ÁLMOMBAN...

Álmomban

Szemednek csillaga

Rám ragyog

Hűséges

Szíved dobbanása

Átölel

Ajkadnak

Mézíze lángra gyújt

Érezlek

A Félhold

Neked is tündököl

Jer hozzám!

Fodor Miklós (hifimiki)

SZERETNI BOLONDULÁSIG

Szeretni bolondulásig

Zeneszerző és szövegíró: Fényes Szabolcs

Szenes Iván

Szeretni bolondulásig,

de finom lenne!

csak az a  másik észrevenne,
benne lenne!

Tudom, ha egyszer átölel,
utána úgysem enged el,
magasba repülni volna jó
valakivel!

Szeretni bolondulásig,

elolvadásig,

elég, ha csókol
márciustól februárig.

Fantáziám kalandozó,

Te vagy csakis a nekem való,
valakit bolondulásig
szeretni volna jó!